A KYOKUSHINKAI jelentése és jelentősége
A Kyokushinkai három szó és kanji összetételéből áll:
KYOKU - legtávolabbi, alapvető, végső
SHIN - igazság, valóság
KAI - találkozni, összekapcsolódni
A stílus a "KYOKUSHIN" nevet egy templomi szertartás során kapta.
Jelentése: Együtt a végső igazság felé, vagy az igazság legvégső egyesülése. "Találkozás a végső igazsággal."
A kyokushi
n karate, mint azt nevének jelentése is mutatja - szemben a tradicionális japán karatestílusokkal - olyan merőben új és nyílt módszer, amely az egyén emberségessé válásához mindig és mindenkor az igazságot keresi. A Kyokushinkai kanjik Haramotoki kalligráfus mester által összevont három írásjel, melyeknek jelentése Kyokushin lett.
KANJI: dogi kabát bal oldalán található, a fent látható három kanji jelből készült.
A stílus szinbóluma a KANKU.
KANKU: amely eredetileg a Kanku Dai kata-ban szerepel, mint "égvizsgáló" pozíció. Az egységet, az erőt és a végtelent jelképezi. E kéztartást úgy képezzük, hogy nyitott tenyerünket kézháttal arcunk felé fordítva hüvelyk és a mutató ujjakat egymásnak támasztjuk, a közte levő rombusz alakú résen keresztül tekintünk a messzeségbe. A kanku az ujjak találkozásánál az egységet (összetartozást, szervezeti egységet), a csukló felőli széles rész az erőt, a kör közepe a végtelent, illetve a távoli célt, az egészet összefogó kör pedig a harmóniát és a körkörös mozdulatokat jelképezi.
KYOKUSHINKAI KARATE STÍLUS MEGALAPÍTÓJA:
Sosai Masutatsu Oyama
(1923. július 27. - 1994. április 26.)
Századunk egyik legnagyobb küzdő egyénisége (3 nap alatt 300 ellenféllel mérte össze tudását). Az ő képessége és felfogása a karatéról tükröződik irányzatában. A kyokushin karatét a világon úgy is hívják, hogy a legerősebb karate vagy erőkarate. Célja: - tökéletesíteni a karate technikáját, küzdelmét, törekedve a valós felkészítésre, s bebizonyítani a testi és a szellemi tréning közötti összefüggés fontosságát. "Valódi harcosokat csak valódi feltételek és körülmények között lehet nevelni." Így nem ismeri el a csupán jelzett, illv. bemutatott találatot, csak a teljes erővel és hatékonysággal végrehajtott technikákat. Ehhez a kemény küzdőmodorhoz azonban csak igen fokozatos, módszeres, fizikai, szellemi és technikai felkészítés vezethet el.
A kyokushin karate technikái tartalmazzák: - A tradicionális japán karate egyenes vonalú ütéseit, védéseit, rúgásait, azonban amiben teljesen új reformot hozott a tradicionális iskolákkal sz
emben, az a kínai kempo körkörös technikáinak alkalmazása. Oyama mester maga is tradicionális japán karateirányzatokat tanult. Egy idős kungfu-mesterrel fojtatott küzdelme után, a mester tanácsára kezdte alkalmazni a körkörös technikákat. Szívós munkával, elmélkedéssel és gyakorlással - a hagyományos karate alapjaira építve - kialakította új elméletét, amely a kör, az egyenes és a pont egységéből áll. Ez azt jelenti, hogy minden technika a körkörös csípőmozgásból indul, amely energiát egyenes vagy körkörös úton egy pontba fókuszálunk. Ezen elveken keresztül már lehetséges a test összes energiaforrását felhasználni, összpontosítani. Technikai és formai megjelenésében így merőben új mozgásrendszert dolgozott ki, ellentétben az elavult tradicionális japán karateiskolák tanításaival.
A Kyokushinkai karate övrendszere: 10 kyu (tanuló) és 10 Dan (mester) fokozatra bomlik. A karatéka rendszeres időközönként vizsgát tehet az arra jogosult személy előtt. A megszerzett övfokozat örökös, csak súlyos fegyelmi vétség esetén vonható vissza. A világon az egyik legkeményebb követelményrendszerrel él a Kyokushin stílus, ezt tükrözi az övvizsga rendszere is. Az övszínek szerinti megkülönböztetés a Karatéban való elmélyülés szintjét jelzi. A fehér a tisztaság, tudatlanság, a kék a hajnal, derengés, a sárga a napfelkelte, a zöld az erő kinyílása, a barna pedig az érés szimbóluma.
A Dojo nem más, mint az edzőterem, amelyben a gyakorló napról - napra szembesül saját gyengeségeivel, hiányosságaival, így belülről jövő késztetéssel halad a fejlődés útján. A Do jelenti az utat, amelyen haladni kívánunk állhatatos elkötelezettséggel. 
A Jo jelenti a templomot, szentélyt, amely az úton való haladás házául, eszközéül szolgál, ezért kiemelt tiszteletet érdemel. A Kun jelenti azt a szent fogadalmat, amely a tökéletesség felé vezető Út, valamint az ezt szolgáló Szentély méltóságát megilleti. Így a Dojo már több mint egyszerű gyakorlóterem, hiszen nem csak a testünk fejlesztésére szolgáló eszköz, hanem az abban lakozó szellemiséggel alázatos nemesítésnek színtere. Ezt a termet is, mint minden magasztos helyet, megillet egy bizonyos fajta alázatos köszöntés, egy méltóságteljes viselkedési forma, egyfajta ünnepélyes és fegyelmezett szertartásosság. Ide belépni azt jelenti; elfogadom az élet tanításait, egy vagyok azokkal, vagyis "körön belül vagyok". A kör a Zen szimbóluma.
A karate fogalmát megismerve eljutunk a test és a lélek, a külső és a belső, a lent és a fent fogalmak szétválaszthatatlan egy azonosságához. A szimbólum a bezárt kör, amely jelenti a befejezettséget, az egységet,a zárt harmóniát ,amely magában hordozza a megérkezés mozdulatlanságát. Ám benne rejlik az örök folytonosság végeláthatatlan mozgása, hiszen a kör utolsó pontja egyben a következő kör első pontja is; így azután nem beszélhetünk végről és kezdetről, mivel a kettő valójában egy és ugyanaz. Ez a paradox törvényszűrség vezéreli az egész világmindenséget, ezért hát miért lenne ez másként az emberi létforma megnyilvánulásaiban; a test különböző mozdulataiban, a gondolatok egymást követő szövevényében. A teljesség azt is jelenti; tiszta és készen van, jelenti a negatív, ártalmas dolgoktól való megszabadulás, mentesség állapotát, amely egy hosszantartó fokozatos folyamat végeredménye, de egyben eredendő célja is; a testi - szellemi - erkölcsi megtisztulás.
GONDOLATOK A HARCI MŰVÉSZETEKRŐL
A harci művészetek udvariassággal kezdődnek és udvariassággal végződnek, ezért mindig udvariasak.
A harci művészetek útja olyan mintha egy meredek sziklafalra másznánk fel, ha erre tettük fel az életünket, pihenő nélkül tegyük azt.
A harci művészetekben nagyon fontos, hogy célunk mindig a győzelem legyen, de maga a küzdelem indítóoka sohasem lehet személyes gyűlölet.
A pénz becses dolog, de ne ragaszkodjunk hozzá mindenáron.
A harci művészetek egy magatartásforma, ezért mindig tartsuk meg testi és lelki egyensúlyunkat.
A harci művészetek útja ezer nap tanulás után kezdődik és tízezer nap tanulás után éri el a csúcsot.
A harci művészetekben a múlt eseményein való szemlélődés a jövőbeli cselekedetek finomításához vezet.
A harci művészetek egyetemesek. Senki sem lehet annyira önző, hogy a tudásából ne adjon át másoknak.
A harci művészetek a harmónia egy pontján kezdődnek és a harmónia körében fejeződnek be, ezért mindig harmonikusak.
A tapasztalatszerzés titokzatos dolog.
A győzelem első fázisa a pszichikai győzelem kell, hogy legyen.
A karate gyakorlóharc és törés nélkül olyan, mint fa gyümölcs nélkül.
Ne feledjük el, hogy a harci művészetekben bő termést csak a hit és elmélyülés segítségével arathatunk le.
"Masutatsu Oyama"
KYOKUSHIN LÉLEK
Az erő igazság nélkül erőszak, az igazság erő nélkül tehetetlenség.
Aki tiszteli és becsüli családját, szüleit, annak a szíve erős - ez a Kyokushin Karate egyik alapköve.
Tekints felfelé, de ne hord fent az orrodat, feleslegesen ne beszélj és nyitsd ki a szívedet.
A fejet alacsonyan tartva, a szemet magasra szegezve, légy jóságos és beszédben visszafogott. Bánj másokkal jóságosan, a szülők iránti tisztelet és engedelmesség mindenek előtt.
"Masutatsu Oyama"
Masutatsu Oyama: The Kyokushin Way
A KARATE
"Csak az elsajátítás ténye vezet el a belső lényeg megértéséhez."
A karate az egyik alkalmas módszer az ember fizikumának, jellemének, akaratának, erkölcsének fejlesztésére. A karate szó szerinti fordításban üres vagy fegyvertelen kezet jelent. Olyan küzdőművészet, amelyben eszközök segítsége nélkül, a karatéka testének különböző részeit fejleszti "láthatatlan" fegyverré. Harcmodorát, technikáit tekintve ütésekkel, rúgásokkal támadva az ellenfelet, kivédve, elhárítva tevékenységét, éri el célját. Fejlődése során a természet - a fizika, a mechanika, az anatómia - törvényszerűségeit felhasználva, tudományosan alakította ki a leghatékonyabb küzdőformát. A karate a fegyver nélküli küzdelem első fázisa. Amíg az ellenfél elég távol van tőlünk, alkalmazhatjuk az ütéseket és a rúgásokat, majd miután közelünkbe került alkalmazhatjuk a judo dobásait, földharctechnikáit. A karatéka megtanul támadni, puszta kézzel legyőzni ellenfelét. Általános magatartásában azonban mindig tartózkodik a tettlegességtől. A karate három fő gyakorlási rendszerre oszlik. A kihon (alaptechnika), a kata (formagyakorlat) és a kumite (küzdelem) szorosan összefügg egymással, egymásból épülnek fel.
