Testrészek – Testfegyverek – Irányok –Általános kifejezések 
Számok – Verseny - Technikák

TESTRÉSZEK

JODAN - NYAK ÉS FEJ

AGO - ÁLL

HANA - ORR

ATAMA - FEJ

KAO - ARC

GAMMEN - ARC

KUBI - NYAK

KUCH - ISZÁJ

ME - SZEM(EK)

MIMI - FÜL(EK)

NODO - TOROK

CHUDAN - NYAK ÉS ÁGYÉK KÖZÖTTI RÉSZ

HARA - GYOMOR, HAS

HIZO - LÉP

KATA - VÁLL

KINTAMA - HERE

KOSHI - CSÍPŐ

MIZO-OCHI - GYOMORSZÁJ

MUNE - MELLKAS

ROKKOSTU - BORDA, BORDÁK

SAKOSTU - KULCSCSONT

SENAKA - HÁT

SHINZO - SZÍV

SOKEI - ÁGYÉK

UDE, TE - KAR, KÉZ

HIJI - KÖNYÖK

KANSETSU - IZÜLET

KOBUSHI - ÖKÖL

KOTE - ALKAR

TE - KÉZ

TEKUBI - CSUKLÓ

UDE - KAR

YUBI - UJJ(AK)

ASHI - LÁB

ASHIKUBI - BOKA

ASHIYUBI - LÁBUJJ

FUTO-MOM - COMB(OK)

HIZA - TÉRD(EK)

KAHANSHIN - ALSÓTEST

SUNE - SÍPCSONT(OK)

TSUMASAKI - LÁBUJJHEGYEK

TESTFEGYVEREK

UDE, TE - KAROK ÉS KEZEK

Empi - Könyök

Haisho - Kézhát

Haito - Belső kézél (hüvejkujj felől)

Hiji - Könyök

Hiraken - Lapos ököl

Hitosashiyubi - Mutatóujj

Ippon-Ken - Ujjizület-ököl

Ippon Nukite - Egyujjas szúró kéz

Keiko - Madárcsőr-kéz

Kobushi - Ököl

Koken - Csuklóhát

Kote - Alkar

Nakayubi - Középsőujj

Nihon-nukite - Kétujjas szúró kéz

Nukite - Szúró kéz

Seiken - Egyenes ököl

Shotei - Tenyérpárna

Shuto - Kézél

Tettsui - Kalapácsököl

Toho - A hüvejkujj és mutatóujj közötti rész

Uraken - Fordított ököl, ökölhát

ASHI - LÁBAK

Chusoku - Talppárna, ujjak alatti rész

Haisoku - Rüszt

Hiza - Térd

Kakato - Sarok

Sokuto - Talpél

Sune - Sípcsont

Teisoku - Talp, lábboltozat

IRÁNYOK

ÁLTALÁNOS

AGE - EMELKEDŐ

CHUDAN - KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között)

ENKEI - KÖRKÖRÖS

GEDAN - ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

GYAKU - HÁTSÓ, ELLENTÉTES

JODAN - FELSŐ SZINT (nyak és fej)

JUJI - KERESZTEZETT

JUN - EGYENESEN VÁLLTÓL

MAWASHI - KÖRKÖRÖS, FORGÓ

MOROTE - MINDKÉT KÉZ(ZEL)

NANAME - ÁTLÓS(AN)

OI - ELŐL LEVŐ

OROSHI - SÜLLYEDŐ, LEFELÉ IRÁNYULÓ

SAYU - BALRA ÉS JOBBRA

SHOMEN - ELŐRE

SOTO - KÜLSŐ

TOBI - UGRÁS, UGRÓ

UCHI - BELSŐ

YOKO - OLDAL

HAPPO (Nyolc fő mozgásirány)

MAE - ELŐRE

USHIRO - HÁTRA

MIGI - JOBBRA

HIDARI - BALRA

MIGI-MEA - JOBBRA-ELŐRE

MIGI-USHIRO - JOBBRA-HÁTRA

HIDARI-MEA - BALRA-ELŐRE

HIDARI-USHIRO - BALRA-HÁTRA

NANAME - ÁTLÓS(AN)

SZINTEK

CHUDAN - KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között)

GEDAN - ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

JODAN - FELSŐ SZINT (nyak és felette)

JOHANSHIN - FELSŐ SZINT

KAHANSHIN - ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK

EDZÉSKIFEJEZÉSEK

ASHI O FUITE - RÁZD LE A LÁBAD

CHIKARA IRETE - MEGFESZÍTVE, ERŐVEL

FUITE - RÁZD LE (kéz vagy láb)

FUMIKONDE - MOZGÁS, LÉPÉS A PADLÓN

HAJIME - RAJTA!, MENJ!

HANTAI - ELLENTÉTES OLDAL

IBUKI - IZOTÓNIÁS (YANG) LÉGZÉS

IDO-KIHON - ALAPMOZGÁSOK

IDO-GEIKO - ALAPMOZGÁSOK

KAITEN - KÖRBEFORDULÁS, FORGÁS

KAMAETE - POZÍCIÓBA, VEDD FEL AZ ÁLLÁST

KIAI - HARCI KIÁLTÁS

KIAI IRITE - HANGOS KIAI

KIHON - ALAPOK

KIHON-GEIKO - ALAP TECHNIKÁK

KIME - ÖSSZPONTOSÍTÁS

KUMITE - MÉRKŐZÉS, KÜZDÉS

IPPON KUMITE - EGY LÉPÉSES KÜZDELEM

JIYU KUMITE - KÖTETLEN, SZABAD KÜZDELEM

JISSEN KUMITE - TELJES ERŐVEL KÜZDÉS, BEVINNI A TALÁLATOKAT

MA-AI - A KÜZDŐK KÖZÖTTI IDŐ ÉS TÁVOLSÁG

MAWATTE - FORDULJ MEG

MOKUSO - SZEMEK CSUKVA MEDITÁCIÓHOZ

NAORE - VISSZA A KIINDULÓ HELYZETBE

NOGARE - CSENDES, PIHENTETŐ LÉGZÉS

OSU - MEGÉRTÉS, TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS KIFEJEZÉSE

OTOGAI - EGYMÁST

OTOGAI NI REI - MEGHAJLÁS EGYMÁSNAK

REI - MEGHAJLÁS

SEIZA - TÉRDELŐ HELYZET

TO O FUITE - RÁZD LE A KEZEID

URA - ELLENKEZŐ, FORDÍTOTT,

YAKUSOKU KUMITE - ELŐRE MEGBESZÉLT KÜZDELEM

YAME - ÁLLJ!, VÉGE

YASUME - PIHENJ!, LAZITS!

YOI - FELKÉSZÜLNI!

YUK-KURI - LASSAN

SZÁMOK, SZÁMRENDSZEREK

A japanoknak két számrendszerük van. Egyik hazai, másik kínai. A japán számokat használják a kor meghatározására és amikor a dolgok mennyiségéről van szó. A kínai a méreteknél, pénznél, távolságnál.

Tíz felett csk a kínai számokat használják.

Japán-Kínai

1 = hitotsu, hito-1 = ichi 
2 = futatsu, futa-2 = ni 
3 = mittsu, mi-3 = san 
4 = yotsu, yon yo-4 = shi 
5 = itsutu, itsu-5 = go 
6 = muttsu, mu-6 = roku 
7 = nanatsu, nana-7 = shichi 
8 = yattsu, ya-8 = hachi 
9 = kokonotsu, kokono9 = ku 
10= to, to-10 = ju

11 = ju-ichi 
12 = ju-ni 
... 
20 = niju 
30 = sanju 
40 = yonju 
50 = goju 
60 = rokuju 
70 = nanaju 
80 = hachiju 
90 =kyuju

100 = hyaku

1000 = sen

10000 = man

Mivel a SHI japán alapjelentése halál, ritkán használják, helyette a japán YON terjedt el.

A két rendszer használata bonyolult, de a karatés általában boldogul az első 10 kínai számmal is.

DO - FOK (SZÖGMÉRTÉK)

HYAKU-HACHIJU-DO - 180 FOK

KYUJU-DO - 90 FOK

YONJUGO-DO - 45 FOK

KAI - SZOR, -SZER, -SZÖR

IK-KAI - EGYSZER

NIKAI - KÉTSZER

SANKAI - HÁROMSZOR

YONKAI - NÉGYSZER

GOKAI - ÖTSZÖR

ROK-KAI - HATSZOR

NANAKAI - HÉTSZER

HAK-KAI - NYOLCSZOR

KYU-KAI - KILENCSZER

JUK-KAI - TÍZSZER

GOJUK-KAI - ÖTVENSZER

HYAK-KAI - SZÁZSZOR

SHIAI - VERSENY

AkaPiros (öves)

Aka no kachiGyőz a piros

Awasete ipponPontozásos győzelem

ChuiFigyelmeztetés szabálytalan technikáért

Encho-senHosszabbítás

FukushinSarokbíró

GentenPontlevonás szabálytalanságért

HajimeRajta!

Hansoku ChuiHivatalos figyelmeztetés

Hansoku MakeVesztés leléptetéssel

Hantei(Bírói) döntés

Hantei Onegaishimasu“Bírók döntsenek kérem”

HataZászló

IpponTeljes pont

Jo-gaiKüzdőtéren kívül

Jo-naiKüzdőtéren belül

Jun-yushoMásodik helyezett

KachiGyőzelem

Ni-inMásodik helyezett

Sekai TaikaiVilágbajnokság

ShiaiVerseny, meccs

Shiai-joKüzdőtér

Shik-kakuKizárás, leléptetés

Shinpan(-in)Bíró

ShiroFehér (öves)

Shiro no kachiFehér győz

ShushinVezetőbíró

TameshiwariTörés

Waza-ariFél-pont

YameÁllj!

Yusei kachiNyerés fölénnyel, technikai KO

YushoElső hely

Zenkoku TaikaiNemzeti bajnokság

ZokoFolytasd a küzdelmet!

WAZA - TECHNIKÁK

Ashi BaraiLábsöprés

BaraiKaszálás, védés, kitérés

ChokuzukiEgyenes ütés

EnkeiKörkörös

GeriRúgás

GyakuFordított, szemben levő

JujiKeresztezett

KakeHorgos

KekomiSzúró rúgás

Geri-WazaRúgástechnika

KizamiDöfés

MoroteKét kezes

OiElöl levő, elsö

TaoshiwazaFöldrevitel

TobiUgrás

Tobi GeriUgró rugás

TsukiÜtés

UkeVédés

Uke wazaVédő technikák

WazaTechnika

KIHON WAZA - ALAPTECHNIKÁK

SEIKEN – EGYENES ÖKÖL

Seiken Chudan TsukiEgyenes ütés középre (gyomorszáj)

Seiken Jodan TsukiEgyenes ütés magasra (fej)

Seiken Ago UchiÁllracsapás ököllel

Seiken Mawashi UchiKöríves csapás ököllel

URAKEN – FORDÍTOTT ÖKÖL

Uraken Shomen UchiFordított ököl előre

Uraken Sayu UchiFordított ököl oldalra

Uraken Hizo UchiFordított ököl lépre (bordára)

Uraken Shita UchiFordított ököl gyomorszájra

SHUTO - KÉZÉL

Shuto Gammen UchiKézél csapás fejre

Shuto Sakotsu UchiKézél csapás kulcscsontra

Shuto Sakotsu UchikomiVezetett kézél csapás kulcscsontra

Shuto Hizo UchiKézél csapás lépre

Shuto Uchi UchiBelső kézél csapás nyakra

HIJI - KÖNYÖK

Jodan Hiji AteKönyök fejre

Chudan Hiji AteKönyök testre

Hiji Age UchiKönyök felütés

Hiji Oroshi UchiKönyök lefelé csapás

UKE - VÉDÉSEK

Jodan UkeFelső védés

Chudan Uchi UkeKözépső kifelé védés

Chudan Soto UkeKözépső befelé védés

Gedan BaraiAlsó védés (kaszálás)

Chudan Uchi Uke Gedan BeraiEgyik kéz kifelé, másik lefelé véd

Chudan Soto Uke Gedan BaraiEgyik kéz befelé, másik lefelé véd

Jodan Uke Gedan BaraiEgyik kéz felfelé, másik lefelé véd

GERI(KERI) - RUGÁS

Uchi Mawashi GeriBelső köríves rugás

Soto Mawashi GeriKülső köríves rugás

Mea KeageLáblendítée előre fel

Hiza GeriTérddel rugás

Kin GeriHererugás

Mea GeriElőre rugás

Mawashi GeriKöríves rugás

Yoko KeageLáblendítés oldalra

Yoko GeriOldalra rugás

Kansetsu GeriIzületre rugás

Ushiro GeriHátra rugás

Kiejtési tanácsadó

Y = j - pl. YAME="jame" ; 
CH = cs - pl. CHUI="csui" ; 
J = dzs - pl. JOGAI="dzsogái" ; 
S = sz - pl. SEIZA="szeizá" ; 
SH = s - pl. SHIRO="siro" ; 
TS = c - pl. MASUTATSU="Maszutacu"

Forrás: www.budoka.hu